Súlyosbították-e a dubaji áradásokat a felhőoltások?
Akkor a 75 év óta leghevesebb esőzések következtében Dubaj egyes részei teljesen elmerültek a víz alatt. Úgy tűnik, a felhőoltások is hozzájárulhattak a katasztrófához.
Az Egyesült Arab Emírségek területén az elmúlt 75 év legsúlyosabb esőzései történtek, amelyek Dubaj egyes részeit elárasztották. A legtöbb csapadék az ország keleti részén, az Ománnal határos területeken hullott.
Abu Dhabiban az iskolákat, kormányzati intézményeket és vállalatokat arra utasították, hogy lehetőség szerint távoktatást és otthoni munkavégzést alkalmazzanak. A repülőtér kifutópályái időszakosan teljesen víz alá kerültek, míg az autópályákon autók tucatjait sodorták el a víztömegek, amint az a közösségi médiában közzétett videókon is látható volt. Ománban legalább 18 ember vesztette életét.
Felhőoltások és esőzések
Az Egyesült Arab Emírségek kormánya közvetlenül is felelős lehet az extrém esőzésekért. Az ország, amely évente átlagosan kevesebb mint 100 milliméter csapadékot kap, 2002 óta alkalmazza az úgynevezett Cloud Seeding technológiát.
Ennek célja, hogy bizonyos helyeken és időszakokban növeljék a csapadék mennyiségét a felhők „beoltásával.” A módszer során a felhőkbe különféle anyagokat juttatnak, amelyek elősegítik a csapadékképződést.
Dubajban a felhőoltásokat főként azért alkalmazzák, hogy növeljék a csapadék mennyiségét, mivel a kevés eső, amely általában az Emírségek területére hullik, rendkívül gyorsan elpárolog. Ráadásul a térségben a talajvíz újraképződésének aránya is rendkívül alacsony.
A "Bloomberg" információi szerint a heves esőzéseket megelőző két napban hét felhőoltó repülést hajtottak végre. A Meteorológiai Központ azonban tagadja ezt, és azt állítja, hogy sem a vihar előtt, sem közben nem küldtek pilótákat felhőoltásra. „A Cloud Seeding egyik alapelve, hogy a felhőket korai stádiumban kell megcélozni, még az esőzés előtt” – közölték.
Hogyan működik a felhőoltás?
A felhőoltás során olyan anyagokat juttatnak a levegőbe, amelyek felhőkondenzációs vagy jégképző magokként működnek. Az elterjedt hatóanyagok közé tartozik a ezüst-jodid, kálium-jodid és szárazjég, de a higroszkópos anyagok, mint például a konyhasó, egyre népszerűbbek a nedvességvonzó képességük miatt.
Az „oltás” különféle célokat szolgálhat: megelőzheti a jégesőt, feloszlathatja a ködöt, vagy növelheti a csapadék mennyiségét a kondenzáció elősegítésével.
