Picasso – Alakváltozások, 1895-1972 címmel nyitott az év egyik legnívósabb és legszebb kiállítása Magyar Nemzeti Galériában, április 22-én. A festő alkotóéveit abszolút felölelő és bemutató tárlat páratlan élményt nyújt mindazoknak, akik kicsit közelebb szeretnének kerülni a figuralitásban rejlő konstrukció-dekonstrukció kettősének megértéséhez a művészetében.
A Magyar Nemzeti Galéria és a párizsi Musée national Picasso együttműködéseként megvalósuló kiállítás sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy a fokozott érdeklődés és látogatószám miatt egy hónappal a tervezett zárásnál, augusztus 28-ig látogatható a Vár egyik ideiglenes ékköve. A 92 életévet leélt művész alakjához méltó keretet adnak Emilie Bouvard és Tóth Ferenc kurátorok, épp ezért aki teheti, mindenképp pótolja a kiállítás megtekintését!
A tárlat a Galéria A épületében kapott helyet ahol – az információs pultot és jegypénztárt követően – egy nagyobb csarnok fogadja a látogatókat. Belépve rögtön több inger is ér minket. Jobb oldalon, Picasso egy régi felvételről fest nekünk nőalakokat, a falon pedig életművének főbb pontjai, meghatározó tartalmi összetevői olvashatjuk. Alak-és formahasználat, mint jelrendszer; figuralitás, kék és rózsaszín korszak; geometrikus formák; minótauruszok, a valóság leképzésének módja; nők. Nők… múzsák… asszonyok és fiatal hajadonok. Picasso életének fontos állomásai ők – akiket szépen sorra is vesz a csarnok bal oldalán található óriási idővonal, ami egyúttal a festő alkotói útjának meghatározó pontjait vetíti elénk. 1881 – megszületés Malagában, 1900 – Carlos Casagemas halála, 1907 – az Avignoni kisasszonyok, 1921 – első fia, Paulo megszületése Olgától, 1936 – spanyol polgárháború… egészen a haláláig, 1973-ig. Az életesemények felett egy hatalmas Picasso fotó terül el, kezében ecsettel – épp alkot. Szimbolikusan, mint egy festményt, részt az egésszel összehozva a saját életútját festi elénk…
A tárlat maga 7 nagyobb részből áll, mely sorra veszi Picasso életművét. Az első szakasz a lépcsőn felérve kezdődik, ahol a festő egy régi fotója fogadja a látogatókat, hívogatóan, a csíkos pólójában ülve.
Az első terembe érve főleg rézkarcokkal, karikatúrákkal és egy-két realisztikusabb portréval találkozhatunk. Itt látható például a Mezítlábas lányka című festmény (1895), melyet Picasso 14 évesen festett meg.
A festő második szakasza már magán hordoz kubista vonásokat, így az Avignoni kisasszonyokat előkészítve láthatunk festményeket, tanulmányokat. A terem egyik legszebb darabja a moszkvai Puskin Múzeumból kölcsönzött Ambroise Vollard portré, melyben a konstrukció-dekonstrukció kettőse egyazon időben és helyen van jelen – mindenki számára látható és felismerhető formában.
A kubista lángolás után a Picasso visszatért a klasszikus vonalvezetéshez, mely a harmadik terem témája is egyben – táncosok, balerinák alakjai köszönnek vissza a falakról. Ebben a szekcióban már digitális panelek is ki vannak téve, ahol a képekhez kapcsolódó archív fotók rotálódnak a tárlat kiegészítéseként.
A negyedik szakasz a festő 1925 és 1936 közötti időszakát öleli fel, Szürrealista átváltozások néven. A táncosok után ez jóval erőteljesebb korszak, új alakok – formák jelennek meg, odaliszkek és minótauroszok versengenek a látogatók figyelméért.
Picasso egyik legismertebb korszaka a spanyol polgárháborúhoz köthető, akkor született a monumentális Guernica című festmény is, mely a háború borzalmait jeleníti meg. Sötét tónusok, könnycsepp alakú szemek jellemzik az itt kiállított műveket. A szakasz végén egy Guernicaról szóló film is vetítésre kerül, mely ugyan csak 5-10 perces, de részben pótolja a festmény jelenlétének hiányát.
A kiállítás két záró szekciója a Vissza a kezdetekhez és A művész és modellje címeket viselik, mellyel szépen keretbe foglalják Picasso 77 aktív alkotóévét. A spanyol polgárháború után, a pusztítás nyomán keresi az őseredeti formát, mindennek az alapját, s ezért hol a távol-keleti művészetekhez nyúl, hol pedig régi művészi alkotások megidézésével reflektál.
Összeségében elmondhatom, hogy nagyon egyben van ez a kiállítás. Nagyon szépen követhető a folyamatos változás, formai megújulás, ami Picasso munkásságán végigfutott. A festmények mellett ezt szobrokon, kis plasztikokon, maszkokon és rövid bejátszásokon is láthatjuk – a teljesség élménye érdekében. Menjetek el, érdemes!
Képek forrása: artnews.hu, imgur.com, all-art.org, abs-art.com, pablopicasso.org, pinterest.com